MIÉRT PUBLIKÁLUNK?
Tárgymutató
Miért publikálunk?
A publikáció követelményei
A publikáció típusai
Tudomkmányos szöceg olvasása
Letölthető jegyzetek
Ajánlott könyvek
Miért publikálunk?
Az írás felfedezése - tehát annak lehetősége, hogy gondolataink rögzítésre kerülhessenek képekkel vagy más jelekkel – utat nyitott afelé, hogy az elsajátított tudást megőrizzük, felhalmozzuk és továbbadjuk. Jelen korunkban nap mint nap folynak olyan kutatások, melyek célja gyarapítani, átkeretezni vagy elmélyíteni az eddig felhalmozott ismeretanyagot. A publikálás célja, hogy a tudományos társadalom, és tágabb értelemben minden érdeklődő számára lehetőséget nyújtson ezen vizsgálatok eredményeinek megismerésére, mely lehetővé teszi, hogy ezen eredmények felhasználásával tovább bővülhessen az ismeretünk a világról és annak működéséről.
A tudományos gondolkodás azokat az érveket ismeri el, melyek a tudományosság alapvető elvárásainak megfelelően kerültek felismerésre. A kutatásoknak és maguknak a publikációknak tehát szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Ez biztosítja azonban, hogy az ilyen formában a tudományos közönség elé tárt munkák minősége jó és megbízható, értékük pedig nagyobb legyen.
Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy publikációnak?
A tudományos publikáció nem összetévesztendő a laikusok számára készült, sokszor szenzációhajhász vagy leegyszerűsített irodalommal, ez utóbbiak ugyanis alacsonyabb minőségű forrásnak minősülnek. A tudományos igényességű publikációknak magas szintű követelményeknek kell megfelelniük, a szerzőknek módszeresen, nagy alapossággal kell ismertetniük kutatásaikat, saját eredményeiket pedig kritikusan és több szempontból is értékelniük kell. A szigorú elvárások biztosítják, hogy az olvasók számára minden információ biztosítva legyen, így egy publikáció elolvasásával teljes mértékben megismerhető kell legyen az adott kutatás kontextusa, teljes folyamata, valamint az eredmények és azok lehetséges interpretációi is.
Annak érdekében, hogy a különböző tudományos publikációk könnyen átláthatók legyenek, illetve minden fontos információt tartalmazzanak, szerkezetük általában hasonlóképpen épül fel, előre meghatározott szabályszerűségek alapján. A publikációknak nem csupán szerkezetileg és tartalmilag, de stilisztikailag is meg kell felelniük a tudományosság követelményeinek.
A tudományos publikáció során a kézirat, melyet a kutató előkészít több szintű kritikai szűrési rendszeren megy keresztül. Amellett, hogy a társszerzők, kollégák, mentorok is átnézik a készülő publikációt, minden folyóiratoknak saját szűrési folyamata van. Ennek egyik első lépése a plágium ellenőrzés, így kiszűrhetők azok, akik más szellemi termékét az arra utaló megfelelő hivatkozás nélkül használják fel. A folyóiratok emellett impresszumban (scope) foglalják össze, milyen típusú, milyen témájú cikkeket publikálnak, a szerkesztőség minden beküldött kéziratot elbírál a tekintetben, hogy mennyire illik az bele a folyóirat célkitűzései és olvasókörének elvárásai mentén az újságba. Sok esetben a kézirat formai jellemzőire vonatkozó elvárásokat is megfogalmaznak, melyek gyakran folyóiratonként változnak. A kéziratot ezek figyelembevételével kell előkészíteni. A bírálók a folyóiratok felkérésére átolvassák, meglátásaikkal, hozzászólásaikkal segítik a kézirat szerzőit a cikk tökéletesítésében, az esetleges módszertani, stiláris, nyelvi és egyéb felmerülő hibák kiküszöbölésében. Ez folyamat segíti elő, hogy a publikálásra kerülő tudományos munkák valóban magas minőségűek és megbízhatóak legyenek.
A tudományos publikációk típusai
A publikációknak több fajtája létezik. A legtöbbet az ún. eredeti vagy teljes közleménnyel találkozhatunk. Ezek azok a cikkek, melyek egy kutatócsoport egy (vagy több) kutatását részletezik a módszerek, eredmények és az elméleti háttér ismertetésével. Egyes cikkekben egy témakörön belül ezeket a kutatásokat kutatják fel és ismertetik, majd szintetizálják őket statisztikai módszerekkel (meta-analízis) vagy anélkül (összefoglaló közlemény, review). E két típussal találkozhatunk leggyakrabban.
Előfordul azonban, hogy egy jelentős gondolatot, eredményt gyorsan szeretnének megosztani a tudományos közönséggel. Ezt teszik lehetővé az ún. short communication típusú publikációk. Ilyenkor kihagyhatók a részletekbe menő leírások, melyek a teljes közlemény esetében alapelvárásnak minősülnek, elegendő a leglényegesebb információkat bevenni a publikációba. Egy megjelent publikáció kiegészíthető egyéb anyagokkal is, melyek néha már nem férnek bele magába a cikkbe, vagy túlmutatnak a publikáció szűkebb értelemben vett témáján. A kutatáshoz kapcsolódó kiegészítő anyag tartalmazhatja például a módszerek vagy egy specifikus adatelemzési technika részletesebb leírását, de akár táblázatok, képek, videók is csatolhatók bele. Egyes folyóiratok könyvajánlókat is publikálnak.
A tudományos publikációk mellett egy másik, hasonlóképpen fontos szakmai platformot jelentenek a tudományos konferenciák. Az ezeken megjelenő konferencia kiadványok, illetve a bemutatott poszterek szintén fontos szerepet töltenek be a tudományos gondolatok továbbításában. Általuk lehetővé válik az aktuális trendek és kérdések megismerése és megtárgyalása. Az élő kapcsolat egyben gyorsabb, akár korai reagálási lehetőséget nyújt, mint a publikáció és az arra választ adó újabb kutatások véghezvitele. A konferenciák emellett nagyszerű lehetőséget biztosítanak a szakmai életbe történő bekapcsolódásra és a tapasztalatszerzésre is.
Miért és hogyan olvassunk publikációkat?
Egy kutatás általában a hipotézis felállításával kezdődik, melyet azonban általában hosszas kutatómunka, valamint egy kutatási területben való komolyabb elmélyülés előz meg. Az adott szakterület megismerése pedig csakis a már felhalmozott tudásanyag (vagyis a publikációk) olvasásán keresztül lehetséges. A szakirodalmi olvasottság számos előnnyel jár, mint az aktuális tudományos trendek, új elméletek, a legfrissebb módszertan megismerése, vagy a szakterület legnagyobb neveivel való ismerkedés. Emellett a publikációk olvasása nem csupán egy képet ad az eddig felmerült kérdésekről és az azokra adott válaszokról egy adott szakterületen belül, hanem a felfedhet olyan hézagokat (gap) is, melyek tökéletesen megfelelhetnek egy új kutatási kérdésnek.
Korábban a „szakirodalmazás” egy könyvtár felkeresését és az ott fellelhető ún. tudományos folyóiratok átböngészését jelentette. Az első tudományos folyóiratot (Philosophical Transactions of the Royal Society) 1665-ben adták ki. A ma is ismert és elismert tudományos folyóiratok ezt követően jelentek csupán meg. Ma már sok esetben használatosak a webes keresőalkalmazások, melyek direkt a magas szintű információ-felderítést és rendszerezést szolgálják. Annak érdekében, hogy olvasóként megállapíthassuk, hogy egy folyóirat, vagy egy konkrét publikáció milyen minőségű (saját kritikai gondolkodásunk kiegészítéseként) használatosak bizonyos mutatószámok is, mint az ún. impakt faktor, vagy a Hirsch-index.