STATOKOS | STATISZTIKAI ÉS MÓDSZERTANI ADATBÁZIS

A hivatkozás fontossága a tudományos világban

Hivatkozni mindig kell, ha mások gondolataira, megfogalmazásaira, eredményeire támaszkodunk. Mivel az akadémiai munka lényege szerint olyan kooperatív tevékenység, amelyben a szerzők egymás munkájára építenek, ezért a hivatkozás szerves és gyakori része saját gondolataink kifejtésének. 

Tartsuk szem előtt, hogy a hivatkozás funkciója hármas: 

1. elismerjük a gondolatok tulajdonjogát; 
2. követhetővé tesszük saját gondolatvezetésünk szakirodalmi összefüggéseit; 
3. lehetővé tesszük, hogy más is el tudja érni, adott esetben el tudja olvasni azokat a forrásokat, amelyekre építettünk. 

Úgy kell hivatkoznunk, hogy ezek a funkciók megvalósuljanak. Konkrétan, milyen esetekben kell megadni dolgozatunkban a felhasznált forrást? Amikor:

​

• valaki más írott vagy szóbeli közleményéből akár csak egy rövid részt is szó szerint idéz;

• valaki más írott vagy szóbeli közleményéből szabadon összefoglalva idéz, parafrazál;

• valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) ismerteti, bemutatja;

• valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) felhasználja saját gondolatmenetének felépítésekor;

• valaki más által megállapított tényt, statisztikai adatot vagy ábrát, illusztrációt felhasznál;

​

​

Ha tehetjük, ne halmozzuk az idézeteket! Csak indokolt, elkerülhetetlen esetben idézzünk szó szerint! Ha szó szerint idézünk, mindenképp szerepeljen a szövegbeli hivatkozásban az oldalszám is! Az idézetek indokolatlan használata helyett inkább fogalmazzuk át saját szavainkkal a szöveget. Ilyenkor is kell hivatkozni a felhasznált irodalomra, csak nem kell megjelölni a pontos oldalszámot.

​

Mire kell hivatkozni?

​

Lehetőleg elsődleges forrásra. Elsődleges forrásnak számítanak az eredeti empirikus kutatásokat vagy elméleti tanulmányokat közlő cikkek és szakkönyvek. A másodlagos források olyan publikációk, amelyek részletesebb formában ismertetnek és/vagy értékelnek eredeti publikációkat. Ilyenek például a tankönyvek, amelyek a klasszikus szakirodalom áttekintésére alkalmasak, nem pedig a legfrissebb irodalom felkutatására. A harmadlagos források (enciklopédiák, szótárak, kézikönyvek) nagy mennyiségű elsődleges és másodlagos forrást foglalnak össze. A harmadlagos források a kutatási folyamat első szakaszában lehetnek hasznosak, amikor az adott terület általános, széleskörű áttekintésére van szükség.

Arra, amit ténylegesen elolvastál! Ma már szinte minden cikk elérhető interneten keresztül, ezért mindig törekedni kell az eredeti források megkeresésére! A legfontosabb kritérium, hogy ismerd a hivatkozott forrásoknak azt a részét, amelyet beleírsz a dolgozatodba! Ha azonban mégis olyan forrásra kell hivatkoznod, ami teljesen elérhetetlen (pl. 1800-as évekből származik), akkor megengedett a másodlagos forrás lehivatkozása. Ilyen esetben meg kell jelölni mindkét irodalmat a következő formában: … (Geremund, 1851; idézi Koch, 2004, 23. o.) – itt pl. Geremundra hivatkozol, de nem őt, hanem Koch összefoglalóját olvastad). Törekedj azonban arra, hogy minden irodalmat átnézz, keresd meg az eredeti hivatkozásokat, és azokat használd fel, amikor csak lehetséges! Fontos, hogy a dolgozatod minőségét rontja, ha sok benne a másodlagos forrás!

Ha mindent felkutattál, és véletlenül mégsem sikerült megszerezni az eredeti publikációt, megengedett az absztraktra történő hivatkozás. Fontos azonban, hogy nem lehet az egész dolgozatot absztraktokra építeni, mert ez rontja a dolgozat színvonalát! Ezért törekedj mindig az eredeti publikáció megkeresésére! Ha mégis absztraktra kell hivatkoznod, akkor ez a megfelelő forma:

​

​
 

Meyer, A.S., & Bock, K. (1992). The tip-of-the-tongue phenomenon: Blocking or partial activation? /online/ Memory and Cognition, 20, 715-726. Absztrakt forrása: PsychINFO Item: 80-16351.

​

​

​

Hogyan hivatkozzunk a mondatok (szöveg) közben?

​

A hivatkozások formája függ a szerzők számától és attól, hogy a mondat szövegében, vagy pedig a mondat végén, zárójelben akarunk-e hivatkozni (mind a kettő lehetséges).Például:
 

• A szövegben először: „Walker, Stickgold és Robertson (2004) kísérletének eredménye szerint …”

• További hivatkozás a szövegben: „Walker és munkatársai (2004) megállapították továbbá, hogy …”;

• Első hivatkozás a mondat végén, zárójelben: „A vizsgálat megállapította, hogy …(Walker, Stickgold, & Robertson, 2004).”

• További hivatkozás zárójelben:„A vizsgálat továbbá megállapította, hogy …(Walker et al., 2004).”