KUTATÁSI PARADIGMÁK ÉS MÓDSZEREK
Letölthető jegyzetek
Ajánlott könyvek
Legfontosabb fogalmak röviden
Falszifikálhatóság: az állítás könnyen megcáfolható, igazságtartalma egyértelműen eldönthető
Logika: a megismerés egyik alapmódszere, önálló tudomány
Indukció: a megismerés azon folyamata, amikor egyéni megállapításokból jutunk az általánosra
Dedukció: a megismerés azon folyamata, amikor az általános megállapításokból jutunk az egyénire
Leírás: egy jelenség megfigyelése és tulajdonságainak tudományos igényű feljegyzése
Korreláció: jelenségek közötti együttjárás(t vizsgáló módszer)
Oksági viszony feltárása: a jelenségek közötti ok-okozati viszony feltárása
Törvény: minden esetre általánosan alkalmazható megállapítás
Álmagyarázatok: olyan magyarázat, amely önmagát magyarázza; nehezen falszifikálható
A tudományos megismerés fejezetében áttekintettük, hogyan lépjünk a tudományos gondolkodás útjára. Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a leendő kutatásunkat milyen elméleti és gyakorlati szempontok alapján kategorizálhatjuk. Ez a kategorizáció nem csak arra alkalmas, hogy megmondjuk másoknak, hogy mi milyen kutatást végzünk. Jó, ha tisztában vagyunk a saját módszereinkkel, ugyanakkor azt is látni fogjuk, hogy a tudományos igényű munkákban eltérő utakat követhetünk és követünk, ezek mégsem zárják ki egymást, sőt, bizonyos esetekben érdemes őket kombinálni.
Annyit már tudunk, hogy a kutatásunk vagy más jellegű tudományos munkánk során valamiből építkeznünk kell. Ezek többnyire olyan mérési adatok vagy megfigyelések lesznek, melyeket valahogy számszerűsíthetünk. A jelenlegi módszertani felfogás azt mondja, hogy a rendelkezésre álló információt két nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyik a mennyiségi jellegű információ, ami általában valamilyen mért és számszerűsített adatra vonatkozik. Ilyen például, ha megmérjük valakinek a magasságát vagy éppen intelligencia tesztet töltetünk ki vele. Az ilyen adatokra épülő kutatásokat kvantitatív kutatásnak nevezzük. Ezzel szemben állnak a jobbára megfigyelésre épülő és nem adatokkal, hanem tapasztalatok gyűjtésével és rendszerezésével dolgozó kutatások, melyeket a kvalitatív kutatási módszerhez tartoznak. A minél pontosabb és megbízható konklúzió levonásához az a legjobb, ha kvantitatív adatsorainkat ki tudjuk egészíteni kvalitatívval és fordítva. A két módszer tehát nem zárja ki egymást, éppen ellenkezőleg, egymás kiegészítői. Mindazonáltal azt látjuk, hogy például a természettudományok rendszerint kvantitatívak, ám például egy történelmi forráskutatás már kvalitatív jellegű.
A kutatás mint mennyiségi és minőségi információkra épülő rendszer
Ennek a fókának pontosan 288 pettye van és 192 kg tömegű!
Nekem pedig elmondta, hogy utál a vízben lenni, viszont szereti a halakat!
"Legáltalánosabb szinten két alapvető kutatásmetodológiai paradigmát különböztethetünk meg, amelyeket metaforikusan kétféle utazási stílusnak is tekinthetünk. A természettudományos paradigma jegyében céltudatos „kvantitatív” utazók, a hermeneutikai paradigma jegyében viszont nézelődésre hajlamos „kvalitatív” utazók vagyunk. A kétféle utazás nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő lehetőség."
Az információ megszerzésére irányuló különböző stratégiák
Hogy az információkat kinyerjük, még nem elég, hogy tudjuk milyen típusú adatokra van szükségünk. A kvantitatív és a kvalitatív adatosorok megszerzésére is vannak különböző, meghatározott módszerek, eljárások. Válogathatunk a különböző műszerektől egészen az interjúk feldolgozásáig, attól függően, hogy mit kíván a kutatás. Ezzel párhuzamosan be kell látnunk azt is, hogy a kutatásaink nem mérhetnek meg minden tényezőt egyszerre, így koncentráljunk arra, hogy mindig olyan stratégiát válasszunk, ami indokolt a kutatás szempontjából. Például, ha valakinek az élettörténetére és az azokból kinyerhető információkra van szükségünk, akkor aktív figyelemmel fogunk a mondandóra fókuszálni és kevésbé lesz számunkra fontos, hogy egy stopperórával mérjük a beszélgetés időtartamát (amit persze megtehetünk, de kevésbé valószínű annak az adatnak a későbbi felhasználása a téma szempontjából).
A kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy miért csíkos a tigris! Megszámolom a csíkokat.
Oké, segítek! Én addig megkérdezem, hogy milyen volt a kapcsolata az anyjával.
"A pszichológiai módszerek csoportosítását a különböző kézikönyvek és tankönyvek eltérően oldják meg. Az itt követett felosztás szerint az alapvető adatgyűjtési lehetőségek alapján megkülönböztethető: közvetlen megfigyelés, szóbeli vagy írásbeli kérdezés, kísérlet; valamint dokumentumelemzés. A stratégiai szempontból meghatározható három fő módszercsoport a következő: kísérleti módszerek, korrelációs módszerek és kvalitatív módszerek."